| ~ főoldal ~ | ~ tartalomjegyzék ~ | ~ hamarosan ~ | ~ cserék ~ | ~ egyéb ~ | ~ a blogról ~ |

Summer Paradise #04

 4 
Everybody talks

– Srácok, egy dolgot áruljatok már el nekem – kezdett bele a mondandójába Zizi, aki még mindig kissé félve, és hitetlenkedve mert csak Alex felé pillantani.
– Kíváncsian hallgatunk – vigyorgott Seb szélesen, ami tökéletesen hasonlóvá tette egy ötéves kisgyerekhez.
– Minden pasi életében van egy idősebb nő? Mármint, egy elérhetetlen rajongás tárgya, akit kamaszkorában imád? Tudjátok, mint a Stacy’s mom – magyarázta a barnahajú lány, miközben kíváncsian jártatta a tekintetét a buszon ülők között. A srácok arca ezt a kérdést meghallva egyből ledermedt, és olyan megrázottan néztek maguk elé, mint akik legalábbis kísértetet láttak. Tina komoly, gigászi küzdelmet vívott magával, hogy ne visítson fel hangosan a nevetéstől, volt ugyanis egy olyan sejtése, hogy barátnője valami nagyon fájó pontba tenyerelt. Még Chuck arca is fájdalmasan rándult, nem beszélve, Pierre, Alex, David, Seb és Jeff siralmas ábrázatáról. Egyedül Jack üldögélt derűsen, semmitől sem zavarva.
– Ho-honnan jött ez a kérdés? – kérdezte a dobos, aki láthatóan olyan zavarban volt, mint soha.
– Ugyan, haver. Kár tagadni, mindenki életében van egy Stifler mamája. Egyesek életében több is – vont vállat Jack, az Amerikai pite sorozatokra utalva. Ő a jelek szerint a legkevésbé sem érezte ezt kínosnak. – Ugyanúgy, ahogy a csajok is legalább egyszer kivétel nélkül belezúgnak valaki idősebbe – tette hozzá a gitáros, a két lányra pillantva, akiknek hirtelen valami roppant érdekes szemlélnivalója akadt a padlón. – Szomszéd fiú? Apu barátja? Tanárbácsi? – Tina arca itt megrándult, mire Jack arcára pimasz vigyor költözött. – Komolyan szerelmes voltál a tanárodba?
– Tizenhárom voltam, ő meg frissdiplomás, és jóképű, és kedves – morogta maga elé a szőke. – Még szerelmes levelet is írtam neki, ami után aztán a félév hátralevő részében nem akartam bemenni földrajzra. Még az iskolaváltást is megfontoltam – motyogta tovább a lány a történetet, ami viszont egyöntetű nevetést váltott ki mindenkiből.
– Na, és neked? – fordult hirtelen Jack Zizi felé. – Láttam ám a fintort a szomszéd fiúnál. Halljuk a sztorit! – lelkesült be a gitáros, amit a lányok leginkább ahhoz tudtak volna hasonlítani, amit az amerikai filmek csajbulijain láttak.
– Nyolc évvel volt nálam idősebb, távolról imádás ment ezerrel, ha egyszer rám köszönt az utcán, másnapra már az esküvőnk terveztem. Bedobtam a postaládájukba egy neki címzett szerelmes levelet, de a mai napig nem tudom, hogy olvasta-e. Ha van isten, az anyukája találta, és mielőtt eljuthatott volna hozzá, kidobta – felelte a lány megsemmisülten.
– És akkor, most ide a te sztoriddal, Barakat – harapott a témára Tina, a gitáros azonban vigyorogva megingatta a fejét.
– Túl sok van, és túl ártatlan sztorikat mondtatok, ahhoz, hogy csatlakozzak a meséléshez – a mosolya kiszélesedett, Tina pedig elhúzta a száját.
– Pfuj, undorító – rázkódott meg Zizi, mire Alex jókedvűen felnevetett. A lánynak pedig szent meggyőződése volt, hogy az intenzív osztályon ez a nevetés csodálatos felépüléseket vont volna magával.
– De Alex szívesen mesél – vigyorgott ördögien Jack, mire az említettől egy olyan pillantást kapott, ami azt sugallta, hogy az énekes szeme előtt százféle halálmód pergett le.
– Nem, Alexnek nincs mesélnivalója – rázta a fejét az énekes. Tinának rendkívüli módon felkeltette az érdeklődését ez a tiltakozás, és már épp készült volna ráharapni a témára, de Zizi megelőzte.
– Hé, akkor nem énekelünk. Égek a vágytól, hogy halljam a Freaking me out-ot – szólt a barnahajú lány, elvarázsolt mosollyal pillantva Alexre. Még mindig nem egészen tért magától a sokkból, hogy egy légtérben tartózkodik Alex Gaskarth-tal. Sőt, igazából egyáltalán nem tért magához, azt sem igazán értette, hogy volt egyáltalán képes épkézláb, értelmes és érthető angol mondatot alkotni. Azaz, csak reménykedett benne, hogy angolul mondta, és nem magyarul karattyolt a csupa külföldi között.
– Komolyan, égsz a vágytól? Nem valaki… valami más miatt égsz a vágytól? – vonta fel a szemöldökét Pierre, arcán kaján vigyorral, mire Zizi a feje búbjáig elvörösödött, Tina pedig visszafogottan felkuncogott, és lepacsizott a kanadaival. Csodálatos érzés volt, hogy végre nem az ő félreszólásán szórakozott a társaság.
Think you’re real, but you’re fake //  Think you’re deep, but you’re shallow // You’ve become, what you hate // Now you’re lost, just a shadow // So we pull your strings // Cause it makes no sense // That you act like you’re better // You can say these things // To your so-called friends // And they just might think you’re clever[1]
– Lehet egy kissé indiszkrét kérdésem? – érdeklődte Tina a szám végeztével. Barátnője magán kívül volt attól, hogy Alexet élőben hallotta énekelni, így muszáj volt neki tartania a frontot.
– Most lőtted el – vigyorodott el Alex, és attól a mosolytól, még a sokat látott szőke térdei is megremegtek kissé.
– Szóval… Ezeket a dalokat kik ihletik? Mármint… Csak írjátok a vakvilágba, vagy tényleg ennyi utálnivaló exetek van? – kérdezte a lány, de a srácok bennfentes pillantásaiból érezte, hogy nem nagyon fog normális választ kapni.
– Bocsi Tina, de ez szakmai titok – vigyorgott elnézően Alex. A szőke lány szemöldökét összevonva, összehúzott szemekkel meredt az énekesre.
– Bizony, ha elmondanánk, meg kellene hogy öljünk titeket – csatlakozott be Jack is, Simple Planék pedig gyanúsan nagy csöndbe burkolóztak.
– Ti ott! – bökött a kanadaiakra Zizi. – A kérdés rátok is vonatkozott ám! – Velük már egészen jól ment a kommunikáció, bár tény és való, Pierre és David még mindig képesek voltak arra, hogy egy háromszavas mondattal olyan zavarba hozzák, mint még soha senki.
– Sajnálom, de erről tényleg nem beszélhetünk – bólogatott bölcsen Seb.
– Tuti egy csajhoz szól az összes – kezdett gondolkozni Tina, és ha a zenészek egy kicsit is ismerték volna, már itt színt vallanak. A lány esetében ugyanis mindig igaz volt az, hogy jobb neki elmondani az igazat, bármiről legyen is szó, semmint hagyni őt kombinálni. A kombinálásaiból ugyanis soha nem születtek még jó dolgok. A gimijében úgy tartotta a legenda – bár ő utolsó erejéig tagadta –, hogy éles eszével kilogikázta, hogy a barátai azért nem érnek rá hétvégén találkozni, mert Nóri és Robi titokban tartott esküvőjére mennek, ahova csak őt nem hívták meg. A hétfőn írandó biológia témazáró, vagy egy vidéki teniszverseny még csak véletlenül sem szerepelt a lehetséges indokok között. Hogy a pletyka tőle indult volna, azt hibátlan mimikával tagadta, de hétfő délután volt olyan tanár, aki gratulált a „szerelmeseknek”. Akik egyébként köszönték szépen, boldog párkapcsolatban éltek – mással.
– Ezek olyan titkok, amikről úriember nem beszél – jelentette ki Jack komoly arccal, amihez egészen hét másodpercig tartani tudta magát, aztán menthetetlenül kirobbant belőle a nevetés.
– Persze, te meg az úriemberség olyan messze álltok egymástól, mint ide Makó – horkantott fel Tina, mire Alex öblösen felnevetett, Jack pedig összeráncolt homlokkal szemlélte a szőkét.
– Abszolút fogalmam sincs mi az a Makó, de ettől függetlenül meg vagyok sértve – fonta keresztbe a mellkasa előtt a karjait a gitáros. Tina szemöldöke rögvest a magasba szaladt, és nem volt rest rögvest kontrázni.
Én vagyok megsértve, amiért nem beszéltek arról az exről. De most már biztos vagyok benne, hogy egyikőtök volt barátnőjéről szól az összes ilyen szám. De ki hagyhatott ilyen mély nyomot bennetek? – morfondírozott a lány, miközben beharapta az alsó ajkát.
– Ezt most hagyd abba – szólt rá Jack, mire Tina rákapta a pillantását.
– A kombinálást? – vonta össze a szemöldökét vigyorogva.
– Szájrágcsálást – mormogta Jack, mire a lány diadalittasan elvigyorodott. Mindenki más a buszon szórakozottan figyelte a kettejük szópárbaját. Chuck és Seb között a sarokban, mintha néminemű készpénz is gazdát cserélt volna, egy gyors fogadás keretein belül.
– Szóval – nyújtotta el hosszan a szót, majd izgatottan ecsetelni kezdte a sztorit. – A te exedről szólnak a szakítós számok, aki rágcsálta a száját, ezért szóltál rám. – Tina úgy mosolygott, mintha legalábbis a lottó ötöst nyerte volna meg, és épp a Szerencsejáték Zrt.-t készülne megkopasztani.
– Nem nyert – vigyorgott Jack szemtelenül. – Bár ha megmondod melyik exemre gondoltál… – dőlt hátra kényelmesen, teljességgel győztes helyzetben érezve magát. – Mellesleg egy olyan se volt, akiben zavart volna az ajakharapdálás. Az ajakharapdálás szexi. Már ha érted mire gondolok – kacsintott a gitáros, olyan perverz vigyorral a képén, amitől a szőke rendesen zavarba jött.
– Fujj, fujj! Ezt verd ki most azonnal a fejedből! – szólt rá a lány, de Jack vigyora csak még szélesebb lett.
– Ja, hogy a fejemből! Azt hittem már, máshonnan – érkezett az újabb kacsintás, amit ezúttal hét ember kirobbanó nevetése kísért. Jack színpadiasan meghajolt, Seb bosszúsan számolt le pár dollárt Chucknak, Tina pedig haragosan fordult a kuncogó Zizi felé.
– Hát már te is fiam, Brutus?
– Nem tehetek róla, ez tényleg vicces volt, és ő nyert – mentegetőzött a lány, és igyekezett úgy tenni, mint aki tényleg sajnálja, de abban a pillanatban, ahogy eszébe jutott az iménti szópárbaj, újból jóízűen felnevetett.
– Áruló – mormogta Tina, majd újból a zenészek felé fordult. – De választ még nem kaptam, csak árulást és megaláztatást – sóhajtott fel színpadiasan, és folytatta volna tovább, de David félbeszakította.
– Megkapjátok Jackkel megosztva a képzeletbeli Aranymálnát, csak ezt a borzalmas színészkedést hagyjátok – vigyorgott a gitáros.
– Látod? Ahogy mondtam! Megaláztatás. De ott tartottam, hogy exek – mérte végig szúrósan a srácokat a lány. – Mennyivel könnyebb dolgom lenne, ha a 5 Seconds of Summer ülne előttem. Egyből tudnám, hogy Abigail Breslin a dalok ihletője, a gyűlölt ex – merengett el, Zizi viszont vinnyogva próbálta visszafojtani a feltörni készülő vihogást.
– Komolyan nem fogjátok elmondani neki? – szólt bele immár Zizi is a beszélgetésbe, miután többé-kevésbé sikerült rendeznie az arcvonásait a rövidke nevetőgörcs után.
– Ez tényleg komoly szakmai titok – bólogatott bőszen Alex, és Zizi most az egyszer képes volt megemberelni magát, és nem elolvadni és összeomlani a mosolyától. Felvont szemöldökkel, szkeptikusan pillantott az énekesre, erősen sugallva, hogy egy szavát nem hiszi el, még akkor sem, ha kérdez. Kivéve, ha azt mondta volna, hogy holtáig szeretni fogja a lányt. Akkor hajlandó lett volna ellentmondani a saját állításának, és hinni a zenésznek.
– Bár… bizonyos fizetség érdekében hajlandó vagyok én elmondani neked bármit – szólt Jack, és ismét az előbbi perverz vigyor ült ki az arcára, ami azt sejtette, hogy a fejében már háromszor oda-vissza lejátszotta azt a fizetséget, aminek alapötletét feltehetőleg a Backseat serenade-ből merítette.
– Ó, szívem kuglófjának egyetlen mazsolája. Nincs olyan információ, amiért te bárminemű fizetséget kapnál ebből – mutatott végig magán Tina. Seb köhögve nevetett fel, ahogy félrenyerte az innivalóját, Zizi pedig büszkén szemlélte talpraesett barátnőjét.
– Csak várd ki a végét, kislány – kacsintott rá Jack. Olybá tűnt, nem bírja ki, hogy ne az övé legyen az utolsó szó, de a szőke lányt se olyan fából faragták, hogy csak úgy hagyja magát legyőzni.
– Egyszer esküszöm, agyonverlek, Barakat – felelte, letéve a voksát a nyers erőszak mellett.
– Tedd, vagy ne tedd, de ne próbált – szólalt fel bölcsen Alex, ám ezúttal Zizi botránkozott meg.
– Ne már! Most, komolyan? Yoda? Egy zöld manót idézel? Anakin legalább szexi – fejtegette a lány, végig sem gondolva, mit mond.
– Az én szexiségem veri Anakinét – vont vállat vigyorogva az énekes. – Yoda bölcsességével kiegészülve pedig már-már a tökéletesség határát súrolja. – Zizinek csak egy szemforgatásra futotta, hogy aztán aggodalmaskodva forduljon Pierre felé.
– Ugye elég erős a busz konstrukciója? Nem fog leszakadni a teteje, még ilyen hazudságok után se, ugye?
– Egészen biztosan nem – nevetett fel a kanadai énekes.
– Miért, szerinted nem vagyok elég szexi? – kérdezte Alex a szemöldökét vonogatva. Zizi komolyan azt hitte, viccel, még zavartan el is nevette magát, miközben egy barna tincset a füle mögé igazgatott. A zenész azonban továbbra is áthatóan szemlélte, barna szemeivel szinte megbabonázta a lányt, sejtelmes mosolyával pedig végtelen zavarba hozta őt.
– Ugyan, kérlek. A szexiséged nagyjából öt éve meghódította Zizit, de lehet még régebben – legyintett Tina, mire a barnahajú lány, ha lehet, még jobban elvörösödött, és olyan utálattal pillantott barátnőjére, ahogyan azt csak régi, ezeréves cimbora tudja.
– Olyan kis mocskok vagytok amúgy – szólalt fel David, elterelve a szót szegény pecsenyévé égő Ziziről, de csak értetlen tekinteteket kapott. – Hát te is – pillantott Tinára –, meg Jack is. Mindig mikor éppen valamiben nagyon cuki ez a másik kettő – biccentett Zizi és Alex felé – ti közbeszúrtok valami gonoszságot, és kinyírjátok a szitut.
– Ez az! – csattant fel Seb is, erőteljesen az asztalra csapva. – Hagyjátok a fiatalokat, hát szerelmesek.
– Ha ilyen agresszió dolgozik benned, Babyface, már nincsenek kérdéseim azt illetően, hogy hogy dobtátok ki azt a hűtőt. Meg főleg miért – vigyorodott el Tina, mire Chuck és Jeff egyszerre nevetett fel, valami gyanús, vinnyogó hang kíséretében.
– Hallod, Tina, lődd már ki magadat, mert esküszöm az égre, egyszer felállok innen, de akkor addig ütlek, míg élet van benned – fortyant fel Zizi a babzsákfotelben, újabb nevetési hullámot indítva el.
– Engedjük össze őket Sebbel, légyszi! – pillogott Jack felváltva hol Alexre, hol Pierre-re. Igyekezett ártatlan kiskutya szemeket magára ölteni, de a két lánynak volt egy olyan sanda sejtése, hogy Jack Barakat már akkor sem volt ártatlan mikor megszületett. Talán megszállhatta az ördög – morfondírozott Zizi magában, majd kiegészítette saját megjegyzését a fejében: – Már feltéve, hogy az ördög perverz, és folyton nőzik.
– Hagyd már élni szegényt! – kelt Alex az újdonsült barátnője védelmére, aminek hatására a lány a szokottnál is elvarázsoltabban pillantott az énekesre. Ha nem lett volna fizikai képtelenség, akkor a szeméből már óriási, rózsaszín szívecskék ugrottak volna elő.
– Jack, meg ne szólalj! – csapott Tina a gitáros karjára, megelőzve azt, hogy újabb epés megjegyzést tegyen barátnője és az énekes esetlegesen bimbózó románcára.
– Kezdtem azt hinni, hogy köztetek nincs is meg a barátnői összetartás – pillantott végig a két lányon Chuck.
– Ó dehogynem, egymásért a pokolba is, meg vissza – mosolyodott el őszintén Tina, ahogy barnahajú barátnőjére pillantott, aki lelkes bólogatással adta a nagyérdemű tudtára az egyetértését.
– Bizony, mindjárt mutatunk is egy kis részletet – nevette el magát Zizi, és már nyúlt is a gitárjához, egy pillanattal később bele kezdjen Katy Perry slágerébe, a California Gurlsbe.
I know a place // Where the grass is really greener // Warm, wet and wild // There must be something in the water [2]– énekelte a barnahajú, miközben Tina ritmust tapsolt hozzá, majd a második versszakra átvette az éneket, a refrént pedig közösen énekelték, arcukon széles, felszabadult mosollyal.
– Tehát, csak hogy tisztázzuk – pillantott fel Jack, ahogy a dal véget ért, és tekintetét Tina acélzöld szemeibe fúrta. – Azt kamuztátok, hogy Californiai csajok vagytok, hablatyoltatok itt bikini felsőkről, de mindketten nyakig pulcsiban ültök – te éppen Pierre-ében, ha jól látom –, ráadásul elvileg mindannyiunknak szerelmesnek kéne lennünk belétek. Ez csak szerintem nem fekszik? – vonta fel a gitáros a szemöldökét, arcán kaján vigyorral.
Tina annyi mindenbe akart belekötni, hogy azt se tudta, hol kezdje, úgyhogy csak kinyitotta a száját, majd szó nélkül visszacsukta, és ezt ismételgette egymás után.
– Jó, meglehet csak némi változtatással igaz ránk a dal, de akkor is. Tutira mind belénk bolondultatok – pásztázta végig a zenészeket összeszűkült szemmel –, de legalábbis Alex Zizibe. És egyébként szívesen lennék én bikiniben, ha odakinn nem ömlene az eső, és nem tizenhét fok lenne. Mellesleg honnan tudod te, hogy Pierre-nek milyen pulcsijai vannak? – A lány győzelemittas pillantással mérte végig a gitárost a feje búbjától a lábfejéig, majd vissza.
– Lehet, hogy Alex bolondult bele Zizibe, de az biztos, hogy Tina meg Jack már most úgy vitatkoznak, hogy mint az öreg házasok – nevetett fel Chuck, mire Alex és Jack másodpercre pontosan egyszerre horkantott fel sértetten.
– Szerintem inkább olyanok, mint akik bármelyik pillanatban egymásnak eshetnek – merengett el Pierre tekintetét járatva a szőke lány és az All Time Low barnahajú gitárosa között.
– Ti akadjatok le a szerintetek bimbózó románcunkról – szólalt fel végre a hangját megtaláló Zizi is, a Simple Plan tagjaira nézve –, te pedig mesélj, honnan ismered Pierre ruhatárát. Csak nem vele csalod Gashkartot? – pillogott a lány Jackra, jóízű nevetést robbantva ki Tinából.
– Ha elmondanám, meg kellene, hogy öljelek – kacsintott Jack a lányra, aki csak megforgatta a szemét ezen az ismét elhangzó, hülye kifogáson.
– Pierre is mindig ezzel jön, ha megkérdezem, hogy tulajdonképpen hány szőlőszem fért el a szájában – sóhajtott fel csalódottan Seb, mire a két lánytól értetlen tekinteteket kapott.
– Ti nem láttátok azt a videót? – vidult fel a kanadai énekes arca. – Hát vannak még ilyen emberek? Ezt el se hiszem.
– Nem láttuk, de most már tudni akarjuk a sztorit – harapott rá a témára Zizi.
David keresztbe tette a lábait, így készítve fel magát a mesélésre.
– Amikor még fiatal volt és bohó, belement egy versenybe, hogy kinek fér több szőlőszem a szájába. Ez a majom harmincegyig jutott. Aztán mind a harmincegyet a stúdió padlójára pakolta, szolid két liter nyál kíséretében.
– Ez undorító – szólalt meg rögtön Jack, mire mindenki meglepetten pislogott rá.
– A számból vetted ki a szót, de soha nem gondoltam volna, hogy te bármire képes vagy ezt mondani – vigyorodott el Tina.
– Tele vagyok meglepetésekkel – kacsintott rá Jack, amitől az este során a lánynak először elakadt a lélegzete.
– A világért nem akarunk senkit elzavarni – szólalt meg Chuck –, de nekünk indulni kéne vissza Budapestre, aztán holnap tovább Bécsbe.
– Szóval kénytelenek leszünk érzékeny búcsút venni tőletek? – kérdezte Zizi lebiggyesztett ajkakkal, mire a dobos halványan mosolyogva bólintott.
– Hát, egy örök élmény volt srácok, de komolyan – mosolyodott el a barna hajú lány is, majd szoros ölelésébe zárta először Chukot, majd a kanadai együttes összes többi tagját.
Tina is hasonlóképp tett, hogy aztán az ölelések végeztével rágcsálja kicsit Jack és Alex fülét, hogy ugyan csináljanak már róluk, hetükről egy közös képet, amibe az énekes végül beleegyezett. Így elkészült a fotó, ami ugyan csak egyetlen apró momentumát őrzi a hosszúra nyúlt éjszakának, de Tina és Zizi egészen biztos volt benne, hogy még ha az emlékek idővel fakulnak is majd, ezt a képet meglátva, minden apró részletet fel fognak majd tudni idézni – még a Pierre szájába beférő szőlőszemek számát is.


[1] Azt hittem, őszinte vagy // De folyton csak hazudsz // Azt hittem, nem vagy felszínes // De talán tévedtem. // Azzá váltál, akit régen gyűlöltél // Csk önmagad árnyéka vagy. // Látom, az idegeidre megy // Hogy nincs értelme annak, // hogy úgy teszel, mintha jobb lennél. // Kérlek tartogasd ezeket a hülyeségeket // A mondvacsinált barátaidnak // És akkor talán majd okosnak gondolnak (fordítás: simpleplanfan66 youtube csatornája nyomán)
[2] Ismerek egy helyet // Ahol a fű sokkal zöldebb // Forró, nedves és vad // Valaminek lennie kell a vízben