♦ final masquerade ♦

[michael clifford fanfiction] Michael Clifford zavartan szorongatta a gitárját, ami üdítően és félelmetesen új érzés volt a mindig magabiztos fiú számára. A Sydney külvárosában álló, nagy családi ház előtt toporgott immár percek óta, de még mindig nem sikerült összegyűjtenie az elegendő bátorságot ahhoz, hogy belekezdjen a hetek óta gyakorolt dalba. Lámpalázas volt, annyira, mint még soha előtte. Bár tény, a produkción is sok múlott, több mint addig bármikor. A piros hajú, szemöldökpiercinges fiú ezzel a szerenáddal akarta randira hívni a régen kiszemelt lányt. Valójában megtehette volna akármelyik nap szinte akármelyik pillanatában, mivel jó barátok voltak, de úgy gondolta, az első meghívásnak meg kell adnia a módját. Nem beszélve arról, hogy a korábbi ismeretségük csak további idegességre adott neki okot. Végtére is, ha egy vadidegenről lett volna szó, akkor tét nélkül állhatott volna az ablak alá, és gondolkodás nélkül kezdhetett volna a kigyakorolt dalba. De itt volt kockáza...

[luke hemmings fanfic] Eeez itten csak egy kis semmiség, amit a röpke pillant szült, és amit meglehet, hogy követni fog még úgy három hasonló. Egy humoros kis semmiség , amit csendben itt hagyok nektek, és remélem lesz olyan, akinek tetszik. Remélem van olyan köztetek, aki szereti Luke Hemmings t – kicsit elszakadva a Muke-fangirlségemtől, a szöszi most csajozni fog. Vagy legalábbis próbál. Vagy csak hagyja magát felszedni. Anyway, jó szórakozást *mondta az értelmi szerző, majd ledobta a bombát, és jó messzire eloldalgott a blog közeléből* Haaave you met Jessie? Luke Hemmings magányosan kortyolgatta az italát egy sidney-i bárban. Eldugott kis hely volt, viszonylag kevés emberrel, jó zenével, és remek sörrel. Pont ideális arra, hogy a barátaival – akik mellesleg zenésztársai is – beüljön valahova egy lazulós péntek estén. Csak a program sokkal kevésbé tűnt mókásnak úgy, hogy immár huszonhét perce várta, hogy az emlegetett barátok betoppanjanak. Huszonhét perc alatt már mindh...

A Stella által hirdetett Nagy Songfic Kampány (erről bővebben ITT ) hozta meg a kedvem ahhoz, hogy írjak egy songfic et a Little Mix - Secret Love Song című dalából. És aztán arra, hogy ebből milyen jó Muke Clemmings fanfic lenne. Szóval kábé egy nap alatt megszületett. Szükségesnek érzek egy-két figyelmeztetést: slash , tehát fiú-fiú szerelmet mutat be, a tőlem megszokott "gyerekbarát" módon, de azért fontosnak tartottam felhívni rá a figyelmet, hogy aki nem bírja az ilyesmit, az hozzá se fogjon. Remélem azért lesz valaki, akinek tetszik, a hozzászólást, mint mindig, most is szívesen várom. Why can't we be like that? Egyedül ült az öltözőben, az arcát a tenyerébe temette, hogy aztán ujjaival végigszántsa a szanaszét álló világosszőke tincseket. A helyiségbe beszűrődött a rajongók sikítása az arénából – a hangorkán, ami máskor mindig boldoggá tette, de ezen az estén nem érzett mást, csak ürességet. Pedig ez a nap is ugyanúgy indult, mint a többi a turnén, valami ...

Egy Ashton Irwin novella, aminek nagyon nem így terveztem a végét, de a szereplők nem bírtak magukkal. Nevermind... Oka van annak, hogy ilyenkor pakolom fel, és ez nem más, mint   Livi szülinapja  - szóval   Nagyon boldog szülinapot!   Remélem tetszik majd ^_^ Get lost and drive forever with u Az Új-Dél-Walesi országúton meglehetősen kevés autó volt, de egy 2003-as, piros Holden Commodore megállíthatatlanul rótta az aszfaltot. A lehúzott ablakokon bevágott a huzat, de a sofőr, és az anyósülésen ülő utasa a legkevésbé sem bánta – még így, hét órához közelítve sem akart enyhülni a rekkenő hőség. A rádióból egy aktuális popslágerben vonyított egy harmincnapos énekesnő-jelölt arról, hogy mennyire fájdalmas a szerelem. – Feltűnt már, hogy ezek a számok mind ugyanarról szólnak? – kérdezte az anyósülésen ülő, szőkésbarna hajú lány. Egyik lábát maga alá húzva féloldalasan elfordult a volán mögött ülő barátja felé, már amennyire a biztonsági öv engedte. Zöld szeme...