♦ final masquerade ♦

Sziasztok! Tudom, utoljára karácsonykor volt bármi is a blogon. Tudom, olyan kihalt volt, mint a sivatag, és most sem azért jöttem, hogy ígérgessek (vagy boldog új évet kívánjak, bár azért kívánok). Lesz majd egy bejegyzés a blog sorsáról, ez egészen biztos, de nem tudom megmondani mikor. Egyelőre annyi biztos, hogyha lesz bármim, ami arra érdemes, hogy ide feltöltsem, akkor az felkerül. Egyébként foglalkozok mással – a felhőkastélly al, a Bosszú val, és igen, a Timeless Times szal, még ha ebből ti nem is láttok semmit, azért ez így van. De most nem ezért hoztam ezt a posztot, hanem azért, mert most van valamim, ami megérett arra, hogy felkerüljön ide, ráadásul apropója is van – Vivi szülinapja. Szóval ezúton is boldog szülinapot neked , és értelemszerűen ez a novella – szösz – neki vagyon ajánlva, hiszen szülinapos. Meg hát egyébként is, ki másnak ajánlana az ember lánya egy Antoine Griezmann novellát? A cím ne riasszon el, közel sem arról fog szólni, amiről elsőre gondolnád – ...

Kedves olvasóim! Szeretnék mindannyiótoknak áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánni, és megkezdeni a novellák sorát ezzel az aprósággal itt, amiben egy éppen egy éve megismert szereplőpároshoz, Mira és Oliver Giroudhoz látogatunk. Jó olvasást, az esti vacsorához pedig jó étvágyat mindenkinek! :) puszi, D. trigger-warning: súúúlyos cukortúltengés, és fulladásveszélyes fluff-tenger. én szóltam. I Won’t Be Home For Christmas Mira Giroud lábán meleg, puha frottírzoknival, arcán széles mosollyal tett-vett a Párizs-széli lakásában. Karácsony este volt, és huszonegy év óta először a lány nem a nagyapja birtokán töltötte, hanem a saját kis lakásában a város szélén. És ez már önmagában óriási boldogsággal töltötte el, és már ez felért volna egy karácsonyi ajándékkal. De Olivier még nagyszerűbbé tette az ünnepet azzal, hogy átbaktatott a lányhoz, és megígérte, hogy segít feldíszíteni a fát, rendelnek kaját, és csapnak egy igazi Giroud-féle filmmaratont. – Mit mondtak az étterem...

Sziasztok! Talán emlékeztek rá, hogy hetekkel ezelőtt magyaráztam arról, hogy lesz itt nagy karácsonyba borulás a blogon. Addig mondjuk terveztem sokkal több mindent, ez nem jött össze, viszont a karácsonyozást ki nem hagynám. És idén az az emelkedett ötletem támadt, hogy mi lenne, hogyha kicsit bekukkantanánk mindazokhoz, akiről eddig valaha ezen a blogon írtam, hogy hogyan töltik a 2017-es karácsonyukat. És bár tudom, még nincs karácsony, de azért az elsőt meghozom most, vagyis hát meghozza a Télapó. Emlékeztek még a kétségbeesett lányra, aki egy zürichi All Time Low koncerten Jack zsebébe csúsztatta a telefonszámát? Hozzájuk látogattunk először, mert talán az eddig elkészült három közül ez áll a legközelebb a szívemhez. Remélem ti is szeretni fogjátok ezt is, és a majd később érkezőket is. Ami már biztosan lesz, az egy Azon a nyáronos karácsony, illetve Giroudékhoz is benézünk. Ha esetleg van bárki, akinek a karácsonyát feltétlen szeretnétek látni az itteni eddigi novellák közü...

Sziasztok!  Ezen a héten egy Teen Wolf rövidet hoztam – ami egyébként az első ficem a fandomból (aminek kábé két hete vagyok a tagja). Szóval, aki nézte a sorozatot, annak tutira megvan az 5. évad 9. része, az ominózus Scott-Stiles szakítási jelenet, ami kábé kitépte a szívemet – és legszívesebben a villáskulccsal vertem volna értelmet Scottba, de Stiles nem volt olyan agresszív, mint én. Ez a rövid kis szösz azt hivatott bemutatni, hogy Stiles nagyjából hogyan élte meg a szakítást, meg úgy összességében Scott rendkívül durva szavait. (btw nekem ezek ketten így két hét alatt kábé a valahavolt legkedvencebb sorozatos barátaimmá nőtték magukat, just sayin’). Hangulatát tekintve – szerintem – angst. Írás közben meg ezt a remekművet hallgattam főképp. x Teen Wolf x szösz x poszt-5x09 x Sclies!breakup x Stiles Stilinski x angst x 460 szó Mindig van más lehetőség „Képzeld, nem lehetünk mind igazi alfák! Vannak, akiknek hibáznia kell! Vannak, akiknek néha be kell m...

Sziasztok! Mondjuk nem pont egy hétre, de azért sikerült hoznom a beígért Shadowhuter Chronicles (és innentől nevezzük SHC-nek) fanficet, ami vicceske (próbál lenni), igyekszik megmaradni karakterhűnek, bár igazából semmi komoly mondandója nincsen neki. És elnézést kérek a címért, tudom, hogy borzalmas, de legalább ismét bebizonyítom, hogy katasztrófa vagyok címadás terén, ha nincs meg előre. Mellesleg maga a szösz megvolt csütörtökön, azóta a címen rágódtam… Látszik mennyi sikerrel. Mindenesetre jó olvasást, és szívesen fogadok bárminemű véleményt. x Shadowhunter Chronicles x fanfic x humor x influenzás!Jace x szösz x sok párbeszéd x könyhatündér!Izzy x spoileres lehet nagyjából a Lady Midnightig The Spiral Labyrinth Conspiracy  A New Yorki intézet falait üvegrezegtetően nagy tüsszentés rázta meg. Rögvest négy is egymás után, amit mélyről jövő köhögés, és legalább két percen át tartó trombitálás követett. Avatatlan fülek talán azt hihették, hogy egy kórhá...

Sziasztok! Tudom, cirka negyed éve volt itt az utolsó poszt, és az se volt valami hű, de hosszú, de a nyáron egyszerűen nem ment az írás. Azt gondoltam, hogy majd ha elkezdem a gyakorlatot, belerázódok, de csak még kevésbé volt időm is, meg kedvem is. (De amúgy nagyjából semmihez nem volt kedvem, még sorozatot nézni se). Aztán augusztusra megbékéltem a sorsommal, vagy fene se tudja, mi lelt, de elkezdtem újra olvasni, visszatértem a sorozataimhoz, és eszembe jutott, hogy mekkora ötlet lenne újra beröffenteni a felhőkastély t. És bár novellák továbbra se mentek, megpróbálkoztam a Timeless times szal, és az viszont ment. És aztán már a novellák is. Jövőbeni dátumokat továbbra sem ígérgetek, de szeretnék heti, max kétheti rendszerességgel részt venni az oldal életében – miután újra leheltem bele egy keveset –, és bár ezt sem mondom biztosra, de jó esély van rá, hogy jövő héten érkezik majd egy Shadowhunter Chronicles fanfic . A mostani ficünkről pedig nincs semmi mondanivalóm, csak...

Sziasztok! Szimpatikus ez a hétfő – nem, nem az, igazából gyűlölöm a hétfőket, de gondoltam talán többen így vagytok vele, és talán jobbá teszi az esetleges pocsék napotokat, ha találtok a blogon valamit. Na, ez pont nem az a novella, ami bárki napját szebbé/jobbá teszi, de egy próbát azért megért. Mindenesetre ez most így van, többé-kevésbé Destiel, és többé-kevésbé az Egyedül folytatása. Az az idézet adta hozzá az ötletet, ami a szösz elejére is be van pakolva, írás közben pedig a Faded piano orchestral verzióját hallgattam rongyosra.  Jövő hétre megpróbálok befejezni egy másik rövidet, a jó hír az, hogy folyamatban most van három Supnat ficem is, és mindhárom csupa vidámság és szeretet lesz – de nem kizárt, hogy közbecsúszik majd valami ehhez hasonló. Mindenesetre, jó olvasást, meg minden egyéb, és az elmúlt hetekben érkezett kommentekért óriási nagy ölelést küldök mindenkinek, komolyan nagyon boldoggá tettek, tesznek.♥ puszi, D. x Supernatural x flangst x Destiel ...

Sziasztok! Megígértem pénteken, és itt is van. Fura, mi? Elhiszem. Igazából sok mondanivalóm nincs, még mindig nem tudom definiálni, hogy mi ez, és még mindig hangulatficnek hívom, ha van ilyen, ha nincs. És én nagyon szerettem írni, és közben állandóan a Night Movest hallgattam, és ennek következményeképp ezt is énekelgettem, minden körülöttem élő legnagyobb örömére ^^ Mindenesetre jó olvasást ehhez a szöszhöz is. x Supernatural x domestic fluff x winchester brothers x egyperces x 434 szó x szolid (khm) utalgatás Destielre x songfic(ish) x ajánlott zene Night Moves – Sammy, nem! – kiáltott Dean az öccse után, ám az arcán széles, kaján vigyorral vágtatott ki a motelszobából, hogy bepattanjon az Impala volánja mögé. Bátyja morogva követte, és a táskáját a csomagtartóba dobva, duzzogva beült az anyósülésre. Hangosan bevágta a kocsi ajtaját, majd bocsánatkérőn pillantott oda, és finoman végigsimított a karosszérián. Samre haragudott, nem a Kicsikéjére. Sam már ...

Sziasztok! Tudom, hihetetlen, hogy ez a bejegyzés címe, és hogy annyi ígérgetés után, végre tényleg itt van. Bár nem tudom, várta valaki? Jelentkezzen bátran. Alapból amúgy egy rövidebb – sokkal – rövidebb fejezetnek szántam, és alapból tovább tartott volna időben, benne lett volna a tűzijáték is, de azt hiszem, a maga 4295 szavával így is épp elég hosszú lett. A végén végre megjelenik egy régóta ígérgetett szereplő - akit egyébként a montázson láthattok is -, remélem örülni fogtok neki, mert jó eséllyel a következő részben követik majd a pajtijai is. De arról egyelőre ötletem sincs, hogy a következő fejezet mikorra várható. Arról viszont van, hogy a következő friss mikor jön – hétfőn. Egy Supernatural fandomú szösz lesz, valami, amiről egyelőre én se tudom mi. És kizártnak tartom, hogy ez hétfőig változzon. De annyit elárulok, hogy a címe Night Moves lesz, és benne lesz Baby, Sam meg Dean, meg egy nyakkendő, és nem tudom, hogy ilyen létezik-e – de mostantól biztos, mert én kital...