♦ final masquerade ♦

Kedves olvasóim! Szeretnék mindannyiótoknak áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánni, és megkezdeni a novellák sorát ezzel az aprósággal itt, amiben egy éppen egy éve megismert szereplőpároshoz, Mira és Oliver Giroudhoz látogatunk. Jó olvasást, az esti vacsorához pedig jó étvágyat mindenkinek! :) puszi, D. trigger-warning: súúúlyos cukortúltengés, és fulladásveszélyes fluff-tenger. én szóltam. I Won’t Be Home For Christmas Mira Giroud lábán meleg, puha frottírzoknival, arcán széles mosollyal tett-vett a Párizs-széli lakásában. Karácsony este volt, és huszonegy év óta először a lány nem a nagyapja birtokán töltötte, hanem a saját kis lakásában a város szélén. És ez már önmagában óriási boldogsággal töltötte el, és már ez felért volna egy karácsonyi ajándékkal. De Olivier még nagyszerűbbé tette az ünnepet azzal, hogy átbaktatott a lányhoz, és megígérte, hogy segít feldíszíteni a fát, rendelnek kaját, és csapnak egy igazi Giroud-féle filmmaratont. – Mit mondtak az étterem...

Sziasztok! Talán emlékeztek rá, hogy hetekkel ezelőtt magyaráztam arról, hogy lesz itt nagy karácsonyba borulás a blogon. Addig mondjuk terveztem sokkal több mindent, ez nem jött össze, viszont a karácsonyozást ki nem hagynám. És idén az az emelkedett ötletem támadt, hogy mi lenne, hogyha kicsit bekukkantanánk mindazokhoz, akiről eddig valaha ezen a blogon írtam, hogy hogyan töltik a 2017-es karácsonyukat. És bár tudom, még nincs karácsony, de azért az elsőt meghozom most, vagyis hát meghozza a Télapó. Emlékeztek még a kétségbeesett lányra, aki egy zürichi All Time Low koncerten Jack zsebébe csúsztatta a telefonszámát? Hozzájuk látogattunk először, mert talán az eddig elkészült három közül ez áll a legközelebb a szívemhez. Remélem ti is szeretni fogjátok ezt is, és a majd később érkezőket is. Ami már biztosan lesz, az egy Azon a nyáronos karácsony, illetve Giroudékhoz is benézünk. Ha esetleg van bárki, akinek a karácsonyát feltétlen szeretnétek látni az itteni eddigi novellák közü...

Sziasztok! Karácsonyi történet-maratonunk záróakkordjaként, a karácsonyi húzásra írt novellámat hoztam el nektek, melynek főszereplője nem más, mint a francia válogatott és az Arsenal elbűvölő mosolyú sztárcsatárja, Oliveir Giroud. Az én húzottam nem más volt, mint Noemi Soler , szóval elsősorban neki ajánlanám, és neki szeretnék nagyon boldog karácsonyt kívánni, remélem tetszeni fog. :) De persze az összes többi olvasómnak is kellemes ünnepeket kívánok, és remélem a karácsony eddigi része is jól telt. Megpróbálok még idén jelentkezni egy újabb novellával, de nem ígérek semmit, csak azt, hogy többet így nem fogok eltűnni. Most pedig fogadjátok sok szeretettel Olivier Giroud-t! Puszi, D. Alternatív karácsony Birdy - Skinny love piano cover Ahogy kirontottam a hatalmas chambéry-i ház erkélyére, egyből a kistáskámban kezdtem kutatni. Remegő kézzel húztam elő belőle az életem megmentésére szolgáló cigarettásdobozt. Próbáltam meggyújtani az öngyújtót, de minden szitkozódásom...

Baby, it's cold outside A magas, szőke hajú, huszonegy éves lány feldúltan vágtatott fel Kevin Trapp párizsi házának verandájára, a decemberi hóesésben. Sőt, több is volt ez, mint hóesés. Két napja megállíthatatlanul szakadt, ami december huszonnegyedikére közel félméternyi felgyülemlett havat jelentett. A város közterület fenntartói minden erőforrást felhasználva igyekeztek megszüntetni a hó-helyzetet, de a viszonylag alacsony kapacitások és a hirtelen lezúdult hó mennyisége miatt Párizsban gyakorlatilag megállt az élet. Tulajdonképpen ez egy meglehetősen pontos megállapítás volt, ugyanis a közutak járhatatlanok voltak, a vonat- illetve repülőjáratokat pedig törölték. Kristin feldúltságának is ez adta a legfőbb okát, ami arra késztette, hogy jó barátja ajtaján dörömböljön, egy szál bő, kapucnis pulóverben, a hótól némileg vizes hajjal. – Krissy! Mi járatban? Épp most akartam nekiállni valami kaját csinálni – invitálta be a focista a lányt. Krissy hiába volt magas, még így i...