Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2016

Summer Paradise #06

Sziasztok! Ezúttal komolyan nem hittem volna, hogy időre elkészülök - és igazából nem is, mert pár percet késtem, de részletkérdés. Egy extra-mega hosszú SP fejezet érkezett így december közepére, amiben van minden, ami egy jóravaló, Siófoki fejezetbe kell. Merthogy perpill ott vagyunk, vagyis vannak a lányok a srácokkal - több mint 4000 szón keresztül. De nem is húzom tovább a szót, jó olvasást :3  puszi, D. ps.: nem ígérem, hogy jövő héten biztos jelentkezek, de a 4 valami biztosan meglesz év végéig ;) - 6 - Endless Summer – Hé, srácok! – szólalt meg Zizi másnap reggel, ahogy kisétált Alex szobájából, a lakosztály közös helyiségébe, ahol már az egész All Time Low ott csoportosult, Tinával kiegészülve, ki szalonképes, ki kevésbé szalonképes állapotban. – Tudjátok, mire gondoltam? – kérdezte, leülve a puha, krémszínű szőnyegre. – Azt ne mondd, hogy te ilyenkor képes vagy gondolkozni – mormogta Tina, aki úgy kapaszkodott a gőzölgő kávésbögréjébe, mintha az élete mú

Szabadíts fel! [Gravebone]

Ahogy ígértem, a vasárnappal együtt itt van az a majdnem ezer szavas kis szösszenet, amiről beszéltem. Egy hét múlva pedig – ha minden jól megy – érkezik a Summer Paradise soron következő, 6. fejezete - meglehetősen jól áll pillanatnyilag. Addig is jó olvasást Gravebone -ékhoz! Ja, igen. Ide is él az, hogy ha nem láttad a filmet, de szeretnéd megnézni, akkor menj el egy moziba, és utána várlak szeretettel vissza a novellához ^^ x trigger warning : self-harm, unhealthy relationship, abuse (említés és utalgatás szintjén) x fogyasztásra éppen ezek miatt, minimum 14 éves kor felett, de inkább 16 felett ajánlanám x post-FBAWTFT – de igazából kábé az előzménytörténetük (szerintem) x angst x szösz, 983 szó x slash , Gravebone / Gradence [Percival Graves x Credence Barebone] Szabadíts fel! Egy fekete tincs szörnyen zavarta Percival Graves szemét, így egy határozott mozdulattal nyújtotta a kezét, hogy kikotorja Credence homlokából. A fiú azonban riadtan húzódott el, és reszk

Fantastic Beasts and where to find them

Szóval ez a blog nem igazán volt helyszíne eddig ilyeneknek, de most úgy gondoltam, ez egy olyan film, amiről szükséges írnom (és a Felhőkastélyra már nem merek, olyan régen toltam oda a képem. Bár fun fact, utoljára épp HP-s bejegyzéssel). Több okból is, és igazából mind lényeges, de talán az a legfontosabb, legmeggyőzőbb, hogy a film(ek) is beköltöznek a blogra, mint fandom , és ezzel kapcsoltban szeretnék lefektetni és megmagyarázni egy dolgot. Meg szeretném elmesélni, hogy mint film, és mint élmény (és mint filmélmény) mit jelentett nekem. És azt itt és most előre leszögezném, hogy aki nem látta még a filmet, de valamikor a közeljövőben szándékában áll az   semmiképpen ne olvassa tovább a bejegyzést .   Komolyan, srácok, spoilermentesen nem tudok, és nem is akarok írni, és a legfőbb témám a film egyik fő csavarja lesz, szóval hogyha nem akarjátok ezt elrontani – és ne akarjátok –, akkor itt álljatok meg. És akkor menjünk is tovább konkrétan a filmre, és nézzük, hogy hogyan ült

Kívülálló legendák [AtomWave]

Soha a FM történetében ilyen még nem volt, de hát egyszer mindent ki kell próbálni. Szóval sok szempontból első ez a két valami - nem, nem   valami , nevezzük nevén a gyereket,   drabble.   Első, mert az első százszavasom (ami amúgy nem igaz, mert már van egy elmentve a gépemen valahol, de azt majd valamivel, valamikkel csokorban rakom ki). Első fanficem DC univerzumban ( nagyon  durva, és még én is keresem a magyarázatot arra, hogy miért   éppen   ők.) A lényeg, hogy tegnap lányos zavaromban megszületett ez a kettő, és nem igazán tudtam mit kezdeni velük, szóval gondoltam, mivel úgyis van már itt minden, mint a búcsúban, meg hogy ne legyen itt pangás, miért ne jöhetne föl ez is. ♦   drabble   (szám szerint kettő, mindkettő kereken 100 szó) ♦   AtomWave   (vagy legalábbis valami olyasmi. nem slash. még csak nem is pre-slash. az fura lenne. csak úgy   vannak ) ♦   DC's Legends of Tomorrow ♦   Mick Rory ♦   Ray Palmer  ♦ H/C   (gyanús) HAIRCUT LONELINESS Mióta

A song for two flutes... or whatever

[michael clifford fanfiction] Michael Clifford zavartan szorongatta a gitárját, ami üdítően és félelmetesen új érzés volt a mindig magabiztos fiú számára. A Sydney külvárosában álló, nagy családi ház előtt toporgott immár percek óta, de még mindig nem sikerült összegyűjtenie az elegendő bátorságot ahhoz, hogy belekezdjen a hetek óta gyakorolt dalba. Lámpalázas volt, annyira, mint még soha előtte. Bár tény, a produkción is sok múlott, több mint addig bármikor. A piros hajú, szemöldökpiercinges fiú ezzel a szerenáddal akarta randira hívni a régen kiszemelt lányt. Valójában megtehette volna akármelyik nap szinte akármelyik pillanatában, mivel jó barátok voltak, de úgy gondolta, az első meghívásnak meg kell adnia a módját. Nem beszélve arról, hogy a korábbi ismeretségük csak további idegességre adott neki okot. Végtére is, ha egy vadidegenről lett volna szó, akkor tét nélkül állhatott volna az ablak alá, és gondolkodás nélkül kezdhetett volna a kigyakorolt dalba. De itt volt kockáza