Kedves olvasóim! Szeretnék mindannyiótoknak áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánni, és megkezdeni a novellák sorát ezzel az aprósággal itt, amiben egy éppen egy éve megismert szereplőpároshoz, Mira és Oliver Giroudhoz látogatunk. Jó olvasást, az esti vacsorához pedig jó étvágyat mindenkinek! :) puszi, D. trigger-warning: súúúlyos cukortúltengés, és fulladásveszélyes fluff-tenger. én szóltam. I Won’t Be Home For Christmas Mira Giroud lábán meleg, puha frottírzoknival, arcán széles mosollyal tett-vett a Párizs-széli lakásában. Karácsony este volt, és huszonegy év óta először a lány nem a nagyapja birtokán töltötte, hanem a saját kis lakásában a város szélén. És ez már önmagában óriási boldogsággal töltötte el, és már ez felért volna egy karácsonyi ajándékkal. De Olivier még nagyszerűbbé tette az ünnepet azzal, hogy átbaktatott a lányhoz, és megígérte, hogy segít feldíszíteni a fát, rendelnek kaját, és csapnak egy igazi Giroud-féle filmmaratont. – Mit mondtak az étterem...