Sziasztok!
Ahogy ígértem, itt a heti részlet, egy olyan részből, amit nagyon-nagyon szerettem írni. És ami már eléggé a történet vége felé van. Sok minden nem derül ki belőle, de talán az adott szituációt hitelesen ábrázolja. És talán egy kicsit szórakoztató is :D
Végeztem minden vizsgámmal - és négyes lett a marketing. NÉGYES LETT A MARKETING - szóval most már gőzerővel tudok az AN-re koncentrálni. (Amint megírtam a felhőkastélyra az Aranylabdás cikket, és megnéztem a 2005-ös BL döntőt). De csak hogy ne higgyétek, hogy a vizsgaidőszakban lazsáltam - mert nem így volt -, vasárnap, ha minden jól megy, érkezik valami meglepi. Szóval beleugrottunk a tutiba, mert most már igyekszem majd tartani magamat, ha nem is a szerda-vasárnap rendszerhez, bár egy ideig talán az is mehet még, de heti egyszer mindenképp jelentkezem. És remélem hamarosan az Azon a nyáron is elkészül, mert már tényleg nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre. És ha már Azon a nyáron, akkor jöjjön is a részlet. Benyomásokat, véleményeket, észrevételeket, mint mindig, most is szívesen fogadok. És itt ragadnám meg a lehetőséget arra, hogy köszönetet mondjak a a pipáékért és az eddigi kommentekért, illetve hogy köszöntsem az új feliratkozókat. Most pedig abbahagyom a dumát, élvezzétek a részletet :)
– Baszd meg spori, hülye vagy? Vagy
anyádat tán rigó baszta, hogy így fütyülsz? – kiabált Jani, aki egy kicsit
tántorgott már. Az elfogyasztott sörmennyiség, a hirtelen felugrás, és az
izgalmak megtették a hatásukat, de nem aggódtam érte túlzottan. Tudtam, hogy
Jani holnap nem fog emlékezni a csapatát ma ért sérelmekre, és senki nem is
fogja emlékeztetni, ugyanis mindig egy kozmetikázott verziót kapott a
meccsekből – kivéve, ha nagyon sokgólos győzelmet aratott a Nyék.
Jani üvöltözéséhez többen becsatlakoztak,
én csak a kezdeti felhördülésnek voltam részese egyelőre. Persze sértetten
ültem vissza a padra, mert ha a csapatom bántották, az olyan volt, mintha engem
bántottak volna.
– Hé, Rena! Meccs után megint nekimész a
sporinak? – kérdezte Szabi röhögve, és lelkesen csatlakozott hozzá az egész
társaság. Nico mellettem értetlenül pislogott, mivel Szabi a kérdését magyarul
tette fel. Összeszorított szájjal, és szikrázó szemekkel méregettem a nyéki
fiút, aki lelkesen ecsetelni kezdte a sztorit Nicónak – immár angolul.
– Volt egy meccs tavaly ősszel, ahol
kikapott a csapatunk, Renát meg meccs végén úgy kellett lefogni, hogy ne menjen
neki a sporinak. Nehezen viseli a vereséget, szegény. Azt képzeld el, hogy ő –
itt Szabi Janira mutatott, akinek éppen sűrű ráncokba szaladt a homloka a
pályán látottak hatására – volt az, aki megállította Renát, és nem engedte,
hogy bántalmazza a játékvezetőt. – Mondandója végére Szabi már hangosan
nevetett, és Nico arcán is széles vigyor ült.
– Az egy egyszeri alkalom volt, ráadásul
csúnya meccs volt, és a bíró is hülye volt, ti meg végig itattatok – morogtam
Szabinak angolul, csak hogy Nico is értse a mentegetőzésem.
– Ó, Kicsi, nem kellett téged itatni,
magadtól is ittál, mint a kisangyal – röhögött fel Szabi. Direkt magyarul
mondta, és nem is terveztem lefordítani Nicónak. Piszkos kis műhelytitkok
voltak ezek, amiket nem szívesen engedtem felszínre bukkanni, noha
hozzátartoztak az életemhez, és végülis valahol szeretettel tekintettem ezekre
az emlékekre. Valahol jó mélyen.
– Te, Reni – fordult felém Nico zavart
tekintettel. A pályán a spori éppen megint a nyéki játékosokkal osztozkodott
valamiért, amit el sem követtek.
– Egy pillanat – mosolyogtam Nicóra, majd
a pálya felé fordultam, és a korlátra támaszkodtam. – Egy hónapig ingyen pizzát
ígértek Ercsiben, mi, te gyökér?! – kiáltottam a pályára, mire Jani bősz
egyetértéssel kezdte skandálni, hogy “bundás spori”. Nevetve ültem vissza Nico
mellé, de közben azért fél szemmel figyeltem, hogy a játékvezető végül hosszas
huzavona után a mi csapatunknak ad szabadrúgást.
– Ez a bíró milyen szabályok alapján
vezet? Merthogy nem úgy, ahogy kéne, az egész biztos – fejtette ki Nico
bölcsen, mire felnevettem.
u.i.: Kitartást mindenkinek, akinek még hátra van a félév végi hajtás vagy a vizsgaidőszak fennmaradó része! :)
Ennek a részletnek a bevezetőjéhez elfelejtettem két hete belinkelni egy képet, hát most pótolom: https://dailymagyar.files.wordpress.com/2014/01/1545815_443307762462009_257325609_n.jpg xD
VálaszTörlésén is abbahagyom a dumát, mert biztos nagyon izgi sorra olvasgatni a hülyeségeimet minden részletnél :D még Massához tartozom, de azt majd máskor pótolom, mert ahhoz egy nagyon komoly, dicshimnuszokat tartalmazó értelmes kommentet tervezek írni, és azt hiszem, az nem fog menni a két napja tartó 2 Broke Girls maraton közepette. :D
sziaaa
Ezer köszönet a képért xD majd tavasszal én linkelem neked, jó? xD
TörlésÉn itt kezdtem a válaszolgatást, szóval igen nagyon izgi :D amúgy tényleg :DD Jólvan, Massa megvár :DD
köszi hogy írtál :D
sziaa