♦ final masquerade ♦

[michael clifford fanfiction] Michael Clifford zavartan szorongatta a gitárját, ami üdítően és félelmetesen új érzés volt a mindig magabiztos fiú számára. A Sydney külvárosában álló, nagy családi ház előtt toporgott immár percek óta, de még mindig nem sikerült összegyűjtenie az elegendő bátorságot ahhoz, hogy belekezdjen a hetek óta gyakorolt dalba. Lámpalázas volt, annyira, mint még soha előtte. Bár tény, a produkción is sok múlott, több mint addig bármikor. A piros hajú, szemöldökpiercinges fiú ezzel a szerenáddal akarta randira hívni a régen kiszemelt lányt. Valójában megtehette volna akármelyik nap szinte akármelyik pillanatában, mivel jó barátok voltak, de úgy gondolta, az első meghívásnak meg kell adnia a módját. Nem beszélve arról, hogy a korábbi ismeretségük csak további idegességre adott neki okot. Végtére is, ha egy vadidegenről lett volna szó, akkor tét nélkül állhatott volna az ablak alá, és gondolkodás nélkül kezdhetett volna a kigyakorolt dalba. De itt volt kockáza...

[luke hemmings fanfic] Eeez itten csak egy kis semmiség, amit a röpke pillant szült, és amit meglehet, hogy követni fog még úgy három hasonló. Egy humoros kis semmiség , amit csendben itt hagyok nektek, és remélem lesz olyan, akinek tetszik. Remélem van olyan köztetek, aki szereti Luke Hemmings t – kicsit elszakadva a Muke-fangirlségemtől, a szöszi most csajozni fog. Vagy legalábbis próbál. Vagy csak hagyja magát felszedni. Anyway, jó szórakozást *mondta az értelmi szerző, majd ledobta a bombát, és jó messzire eloldalgott a blog közeléből* Haaave you met Jessie? Luke Hemmings magányosan kortyolgatta az italát egy sidney-i bárban. Eldugott kis hely volt, viszonylag kevés emberrel, jó zenével, és remek sörrel. Pont ideális arra, hogy a barátaival – akik mellesleg zenésztársai is – beüljön valahova egy lazulós péntek estén. Csak a program sokkal kevésbé tűnt mókásnak úgy, hogy immár huszonhét perce várta, hogy az emlegetett barátok betoppanjanak. Huszonhét perc alatt már mindh...